Az MFE története

A Magyar Fogorvosok Egyesületének (MFE) története
1878-2016

Bár Magyar Fogorvosok Egyesülete néven a társaság csak 1905-ben alakult, de az Egyesület jogelődje – a Budapesti Fogorvosok Egylete – 1878-ban. Az Egylet első elnöke Nedelkó Döme, első titkára Árkövy József volt. A fogorvos társadalom és az orvos-történészek a jogelőd megalakulásának évét (1878) tartják az MFE megalakulási évének. A történeti hűséghez tartozik, hogy az MFE létrehozásában (1905) a már említett Budapesti Fogorvosok Egylete, továbbá a Központi Magyar Fogtani Társulat (alapítója és elnöke Iszlai József volt) és a Stomatológusok Országos Egyesülete is részt vett.

Az első magyar fogorvos kongresszust 1896-ban, a milleneumi kiállítás alkalmával rendezték 200 hazai és külföldi résztvevővel. Az előadásokat 141 oldalas kiadványban foglalták össze. Ezt követően a századforduló éveiben Árkövy volt a tudományos élet mozgatója, aki rendszeresen (1-2 évente) rendezett kétnapos nagygyűléseket a Budapesti Fogászati Klinikán.

Az MFE hivatalos lapját, a Fogorvosi Szemlét, 1908-ban indította útjára első szerkesztője, Körmöczi Zoltán, aki 18 éven át volt főszerkesztő. A lap több mint 100 évvel indítása után is betölti feladatát. A lap főszerkesztője 1932-től 1976-ig Varga István volt. 44 évig tartó fáradhatatlan munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett. A lap főszerkesztői (sorrendben): Körmöczi, Szabó József, Morelli, Varga I, Padányi, (1945-ben és 46-ban nem jelent meg a lap), Varga I, Adler, Fábián, Kaán, Fejérdy. A lapot szerkesztőbizottság irányítja, melynek vezetői leggyakrabban a főszerkesztők és a felelős szerkesztők voltak, jelenleg is ők. A Szemle 75. születésnapján Fábián T. főszerkesztő írt megemlékezést. Az MFE által létrehozott Körmöczi jutalomdíj célja volt – és jelenleg is az – megemlékezni a lap első főszerkesztőjéről, továbbá segíteni a fiatal (35 év alatti) fogorvosok munkáját és publikációk írását. A díjakat évenként ítéli oda az MFE Elnöksége. 1960-2000 között, tehát 40 éven át, megszakítás nélkül volt a Szemle felelős szerkesztője Huszár György. Hozzáértő és fáradhatatlan szerkesztői munkája mellett jelentős a (fog)orvostörténeti publikációs tevékenysége is.

1909-ben a XVI. Nemzetközi Orvos Kongresszus keretében Budapesten, mint „Stomatológiai Szakosztály” üléseztek a fogorvosok Árkövy elnökletével. A következő, jelentősnek tartható nagygyűlésre 1918-ban került sor. Az első világháború után, 1921-ben került megrendezésre az első egyesületi nagygyűlés, majd kétévente Budapesten, 1927-ben Szegeden, 1929-ben Debrecenben rendezték. 1931-ben Budapesten tartotta kongresszusát a Nemzetközi Stomatológus Szövetség (ASI), melyen 23 ország képviseletében 1100 fő vett részt. Az ASI életében jelentős funkciókban dolgoztak nagynevű elődeink: Szabó Józsefet 1930-ban és 1931-ben elnökké választották, Sturm József főtitkár, Morelli Gusztáv főtitkár-helyettes volt. Később az egyetemi fogorvos oktatásban történt érdemi változások, valamint a szakorvosképzés reformjai (pl. szakorvosi cím bevezetése, a szakképzési idő 3 évre emelése) miatt az ASI-val való kapcsolat megszakadt és az MFE nem a nemzetközi Stomatológus, hanem a Nemzetközi Fogorvos Szövetségbe (FDI) kérte felvételét, melynek az MFE azóta is, megszakítás nélkül tagja. Az MFE 1995. dec. 01-i küldöttgyűlése ezt a tényt is rögzítette [2.§2. „Az MFE a Fogorvosi Világszövetség rendes tagja”].

A II. világháború után, 1947-ben került sor – Árkövy halálának 25. évfordulóján – az első tudományos nagygyűlésre. Azóta tartja rendszeresen az MFE Árkövy vándorgyűléseit; 2016-ban Szegeden került megrendezésre (Nagy K). Az Árkövy vándorgyűlések sorából ki kell emelni a XVI. Árkövy Vándorgyűlést, amely 2002-ben Bécsben került megrendezésre az FDI Világkongresszus magyar szekciójaként (Fazekas A, Gera).

1964-ben az MFE Budapesten rendezte meg, több száz külföldi résztvevővel a Nemzetközi Stomatológiai Konferenciát. 1972-ben került megrendezésre – nemzetközi részvétellel – a protetikai témájú nemzeti fogorvos kongresszus. 1975-ben Budapesten tartotta IV. szimpóziumát a Nemzetközi Arc- és Állcsontsebészeti Társaság, melyet az MFE Szájsebészeti szekciója rendezett (Berényi, Orsós). Ez volt hazánk első szájsebészeti kongresszusa, melyen 410 fő vett részt.

Az 1970-es évek az MFE életében a szakosztályok, szekciók megalakulásának évei voltak. Korábban az un. decentrumokban (az MFE területi tudományos fórumai, helyei) folytak – a nagy kongresszusok, nagygyűlések mellett – tudományos rendezvények. A 70-es években már nagyon erős volt az igény a fogászat-szájsebészet speciális területei részéről arra, hogy – az MFE-n belül – a szakma specializációinak megfelelő szekciók működjenek. Elsőként a Gyermekfogászati, majd a Parodontológiai, Fogpótlástani, Fogászati Egészségügyi Szervezési, Konzerváló Fogászati és Szájsebészeti Szekciók alakultak meg. Többük megalakulását – nemzetközi mércével is figyelemre méltó – tudományos rendezvények, kongresszusok előzték meg (Gyermekfogászati Szimpózium, Dobogókő; Parodontológiai rendezvény, Gödöllő).

1979-ben a Nemzetközi Gyermekfogászati Kongresszus (IADC) a nagysikerű 7. kongresszusát tartotta Budapesten (Tóth Pál). Az MFE sikeres időszakának tartható évek ezek, amit fentieken túl bizonyít az is, hogy 1970-ben Debrecen, 1976-ban Szeged adott otthont az ORCA kongresszusnak, majd Budapest, 1987 (Bánóczy, Orosz). Ez utóbbi rendezvényen 400 fő vett részt; 350 kolléga nyugati országokból, ezen belül 70 fő tengeren túlról.

1978. október 5-7 között az MFE Centenáris Kongresszust rendezett Budapesten (SOTE Elméleti Tömb). A Rendezőbizottság elnöke Orsós Sándor volt. A 100 éves fennállás ténye nemzetközi mércével is kiemelkedő esemény; ui. világviszonylatban is kevés szakegyesület érte meg alakulásának 100. évfordulóját. Ezek: American Dental Association, Zentralverein Deutscher Zahnärzte (1859), továbbá az osztrák és a svéd fogorvos-egyesület (1861).

A Centenáris Kongresszus, értelemszerűen elsősorban ünnep volt, emellett kiemelt tudományos témaként a „megelőzés” szerepelt. 27 referátum mellett 80 poszter és négy szakmai film is bemutatásra került (nagy hazai fogorvos rendezvényen először szerepeltek poszter bemutatások). A kongresszus „Elnöki megnyitó”-ján Tóth Károly elnök tartott az MFE 100 évéről értékes szakmai és fogorvos-történeti előadást.

Az 1990-es politikai és gazdasági változások az MFE életében is módosításokat eredményeztek. Ennek egyik fő bizonyítéka az MFE 1993 októberi Alapszabálya, ill. annak 1995 decemberi részbeni módosítása (Bánóczy, Fazekas A., Orosz). Ebből néhány kiemelés: a korábbi „küldöttközgyűlés” „küldöttgyűlés”-re változott, mely szerint a küldöttek száma a tagság 5%-a, plusz a vezetőség tagjai, póttagjai és a bizottságok tagjai. Az Alapszabály 26.§-a kimondja, hogy az Egyesület földrajzi területi tagozódása szerinti szerveződés megmarad. Nagyon fontos és új határozat, hogy a különböző szakirányú egységek (szakcsoportok, szakosztályok, szekciók) – kérésükre – „önálló jogi személyiségek” lehetnek, tevékenységüket, gazdálkodásukat saját, új alapszabályuk szerint folytatják. (Egy fontos feltétel: az MFE-hez tartozó szervezeti egységek elnevezésükben az „egyesület” szót nem használhatják, mert az az MFE-t illeti meg.) Ezt követően erőteljesen megindult a szakosztályok „társasággá” alakulása; az „önálló jogi személyiség” felvétele; ezek alapján a Szekciók alapvetően új Alapszabályainak készítése és értelemszerűen új vezetőségek választása. Jelenleg az MFE mindegyik Társasága „önálló jogi személyiség” státuszú. Ez, a kb. 10 évnyi időszak a szekciók (társaságok) életében tartalmi változásokat is eredményezett. A korábban is aktív tudományos tevékenységet folytató társaságok (pl. Gyermekfogászati és Fogszabályozási; Parodontológiai) mellett igen aktív tudományos közéleti és nemzetközi szakosztályi élet folytatódott a szájsebészet szakterületén. A Szájsebészeti Társaság (Szabó György) már 1985-ben megrendezte Hévizen az I. Osztrák-Magyar Szájsebész Találkozót, majd Krems-ben 1987-ben a II. Találkozót, majd a XII. Szájsebész Világkongresszust (60 országból több mint 1000 fő résztvevővel) Budapesten. Teljesen új társaságként jelent meg a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társasága (MAFIT), élénk nemzetközi tudományos életet folytatott a Radiológiai Társaság (DMFR). Lelassult a Konzerváló Fogászati és az Egészségügyi Szervezési Szakosztály munkája (később részben meg is szűntek). Viszonylag lassan – több vezetőváltás után – de a 2010-es évekre már igen élénk lett a Fogpótlástani Társaság tevékenysége. Az időszak kiemelkedő nemzetközi részvétellel lezajlott hazai kongresszusai: Magyar Fogorvosok I. Világtalálkozója (1993. Bánóczy, Orosz); Magyar Fogorvosok II. Világtalálkozója (1996. Bánóczy, Orosz); 1994-ben Budapesten került sor az ERO ülésére.

Az esetenként mindenáron változtatni akarás – értelemszerűen – anomáliákat is eredményezett. A korábbi években – már a Centenáris kongresszus után is – az MFE-nek három olyan (emlék)érme volt, amely szakmánk nagyjairól kapta a nevét. Ezek: Balogh Károly (általános fogászat), Kende János (fogászati szervezés, társadalom-orvostan), Morelli Gusztáv (parodontológia). Ezeket jelentős hazai és külföldi személyiségeknek adományozta az MFE. Egyik MFE vezetőségi ülésen történt felvetésre – miszerint más személyekről kell(ene) MFE emlékérmeket elnevezni – a Vezetőség, vita után, mindhárom érmét leszavazta; ezért az MFE-nek azóta semmilyen érme, díja, kitüntetése nincs. Ugyancsak fontos téma és tény, hogy az utóbbi 20 évben gyakran (szinte mindig) elfeledkeztünk kiváló szakmai elődeinkről valamilyen formában megemlékezni. Korábban a Fogorvosi Szemlében jelentek meg ilyen évfordulós – 60., 70., 75., 80., stb. születésnapi – megemlékezések (Árkövy, Balogh, Varga I., Simon, Huszár, Adler, Gergely L., Tóth K, Hattyasi, Schrancz, Berényi, Bánóczy, Tóth P., Szabó Gy.). Ez a szép, és követendő gesztus úgyszólván teljes feledésbe merült… Talán érdemes lenne újragondolni.

A 90-es éveket követően a fogorvosok továbbképzése teljesen új formát kapott (új elnevezések: kötelező szinten tartó, szabadon választható, finanszírozott, fizetős, általános, szakma specifikus, stb.). A szakmai társaságok ehhez is bőven hozzájárulnak pl. ezeknek a tanfolyamoknak, továbbképzéseknek az előadói gyakran a szakmai társaságok jeles képviselői. Ezek a rendezvények is az MFE életének nélkülözhetetlen részei. (kongresszusok, nagygyűlések, tanfolyamok).

Az MFE, megalakulása óta, az elmúlt 138 évben mindig – bár nem egyenletesen – intenzív nemzetközi kapcsolatokat folytatott és folytat ma is. Jelenleg az MFE a Fogorvosi Világszövetség (FDI) tagja. Emellett annak európai szervezetében (ERO) is hosszú éveken át tevékenykedett, azonban az ERO-ból egyesületünk kilépett, viszont tagja vagyunk a CED-nek (Council of the European Dentists), továbbá részt veszünk a Dental Liaison Committee (EU) munkájában. A 2000-es évek elejétől erősödtek az MFE kapcsolatai a DENTED, ADEE (Fogászati oktatással foglalkozó) szervezetekkel, valamint az IADR-rel, melynek egyik nagyszerű rendezvényét (Continental European Division of IADR) Budapesten tartották (Tóth Zs., Varga G.) A nemzetközi rendezvényeken a hazai fogászatot a Nemzeti Bizottság (melybe 3-3 főt delegál az MFE ill. a MOK) képviseli szakmapolitikai kérdésekben.

A Centenáris Kongresszus előtti MFE elnökökről, főtitkárokról részletesen szó esett. A kongresszus utáni időszak MFE vezetői: elnökök: Tóth K, Adler, Orsós, Szabó I, Bánóczy, Fazekas A, Márton, Gera, Nagy K. Főtitkárok: Csiba, Dénes, Orosz, Gera, Tóth Zs.

Prof. Dr. Orosz Mihály